Psalms 146

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását! ^a1Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből! ^b 2Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban. ^c 3Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek. 4Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. ^d 5De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet! ^e 6Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól! ^f 7Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek! ^g 8

Isten segítségéért való fohászkodás nagy szorongásban

9Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor. ^h 10Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.